Oldalak

2015. március 5., csütörtök

Változások az életemben, változások az edzésben

Ne félj változtatni - ez az egyik mottóm. Legyél őszinte - eszerint élek.

Úgyhogy, bár talán néhányan csodálkoznak, de most egy kis szünetet tartok a Power Builder edzéseimben, amit szenvedéllyel és lelkesedéssel csinálok majd' másfél éve.

Pont azért tartok szünetet, mert annyira szeretem. Nem akarom megutálni, nem akarom erőltetni. 
Múlt szombaton úgy volt, hogy lemegyek edzeni, ehelyett otthon bőgtem elkeseredve, mert úgy éreztem, hogy KÉPTELEN vagyok lemenni. Pontosan olyan állapot volt ez, amikor azt éreztem, hogy legbelül már tudom, hogy mit akarok és mit NEM, de képtelen vagyok felvállalni, viszont tiltakozni sem bírok már ellene. Szóval kibőgtem magam, kedvesem megnyugtatott, pihentünk aznap.

Vasárnap reggel pedig átmentem a Thorba edzeni egyet. Amikor leértem nem volt ott senki, csak én, nagyon jó volt.


És hogy miket edzettem? A power gyakorlatokból csak guggoltam, ehhez volt kedvem. Magamhoz és a visszaesésemhez képest végre "súllyal" sikerült dolgoznom: 60 kg-val guggoltam 3x3-at. Jól, erősnek éreztem közben magam!

De itt nem állt meg a dolog, annyi mindent csináltam még: húzódzkodtam pull-up és chin-up, tolódzkodtam, fekvőztem, farmer's walkoltam, kézenálltam! Egyszerűen csak élveztem a szabadságot, hogy a testem ennyi mindenre képes és azt éreztem, hogy bassza meg, nekem most erre van szükségem! Egy kis pörgés, hajtás, változatosság - ez hiányzik most nekem a merev rendszerek helyett. 


Ez a szín ment a legjobban a zoknimhoz :)
Mert az erőgyakorlatoknak (guggolás, felhúzás, fekvenyomás) helyük van az életemben, az edzéseimben (testi és lelki szempontból is), de most nem akarom csak ezekre korlátozni magam. Úgy érzem, hogy nem használom ki a magamban rejlő potenciálokat. 

Szóval úgy döntöttem, hogy felvállalom ezt a dolgot és most egy kis szabadságra megyek a PWB-edzésekről, de a mozgásról nem mondok le semmi pénzért!:) Amit most csinálok helyette az heti 3 erő-állóképesség növelő UST edzés, amit Nagy Fruzsi tart a Thorban, mellette pedig rengeteg sok séta és együtt töltött idő a kutyusunkkal :) Ez praktikus szempontból is jobb lesz most, mert fix időpont miatt időben végzek is az edzéssel, nem szenvedek azzal, hogy "nem tudom időben befejezni", "túl késő van", stb.

Az első alkalom UST edzésem igazán embert próbáló volt. Az óra elején volt erőgyakorlatunk, szóval ezek is megmaradnak valamilyen szinten: elölguggolást nyomtunk, és büszke voltam arra, hogy megdicsérték milyen szépen csinálom (#köszzsolt :). Aztán volt egy 5 körös edzés 2 kettlebelles feladattal (swing és clean&press) meg hozzá gorillamászás. Ez utóbbi volt a kedvencem, szerintem imádnivaló :) A kettlebelles feladatoknál még nagyon sokat kell tanuljak. Ami nálam mindig elsődleges lesz: a helyes formát sosem írhatja felül a teljesítmény, mert különben hiába edzek, ha szarul csinálom és több kárt okozok, mint hasznot.

Furcsa volt kimaradni a PWB-s edzésről, látva a többieket, akik lelkesen nyomták a saját napi adagjukat. De azt is éreztem, hogy hiába szeretek deadliftelni, nekem ez most ilyen formában nem menne, nem okozna örömöt. A kiesést megelőző hetekben kb. 1 olyan edzésem volt, amire azt tudtam mondani, hogy ez igen, ezt igazán élveztem, megvolt a flow! Márpedig a Hashimoto arra tanít, hogy legyek őszinte magamhoz és csináljam azt, amit a szívem diktál, minél jobban csökkentsem a felesleges stresszt az életemben. Ennek a kis változtatásnak a meghozatala pedig egyértelműen megkönnyebbülés volt most számomra. Tudom azt is, hogy ha most egy pár hét kimarad, akkor az segít a legtöbbet abban, hogy aztán újból visszatérhessek a nagy betűs baszatáshoz:)

De az erő-állóképesség növelése ugyanolyan hasznos szerintem - és ebben sokat tudok fejlődni. korábban ezeket hiába próbáltam a PWB edzések végére erőltetni: nem volt rá időm vagy energiám se a végén. 
UST-n az óra végi feladat párban fekvőtámaszozás volt, 1-től 10-ig, aztán vissza 10-től 1-ig. Ami azt jelenti, hogy összesen 110 fekvőtámaszt csináltam meg normál, illetve nagyrészt persze könnyített formában. KÜZDÖTTEM MINT AZ ÁLLAT. Végigcsináltam. Az egész edzés alatt nem volt időm gondolkodni, mert küzdeni kellett, és ez annyira jól esett! Ha gondolkodni akarok, akkor majd megint lemegyek vasárnap reggel és csendes magányomban elvonulok deadliftelni :)

1 megjegyzés:

Köszönöm!